1990-es évek elején kezdődött a vállalati minőségirányítási rendszerek kora Magyarországon. Az ISO szabványsorozat és a TQM módszer mellett fokozatosan jelentek meg az iparágspecifikus követelményrendszerek. A fejlődés ma is töretlen, egyre hatékonyabb és átfogóbb módszerek látnak napvilágot, de a hazai vállalatok még ma is szkeptikus szemmel tekintenek a minőségirányítási rendszerekre, ezek jelentőségére. A minőségirányítási rendszerek kiépítésének hozzáadott értéke- az ISO Survey és egyéb, sikereket alátámasztó statisztikai felmérés ellenére- még napjainkban sem világos sok vezető számára. A cikk célja, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba! Sok szakértő szerette volna kideríteni, miért sajnálják a hazai vállalatok a pénzt a minőségtanúsításra, a válasz mindvégig az orruk előtt volt: Egy vállalat ott spórol, ahol tud… Itt tud!
A minőségirányítási rendszerek megítélését befolyásolják azok az általános szállóigék, mint: presztízst vásárolunk vele, szükséges a pályázatokhoz, pedig nem egy kikényszerített költségről van szó, hanem ennél sokkal többről.
Természetesen az, hogy mennyit ér egy tanúsítvány, függ a szolgáltatás minőségétől, amely alapján három minőségirányítási rendszert különböztetünk meg: csak papíron létező, formálisan működő és hatékonyan működő rendszert. Az első két esettel azért nem foglalkoznék, mert ezekben az esetekben már a rendszer kiépítésének célja nem megfelelő, így természetes, hogy a papíron kívül nem jelent egyebet a vállalat számára. Ezek a tipikusan olyan MIR-ek, amelyek pályázatokhoz elegendőek, de a termékek, szolgáltatások minőségének javulásához már nem járulnak hozzá. A tanúsító cég megválasztása tehát kulcskérdés egy jólműködő rendszer kiépítéséhez, ezért célszerű alaposan utánanézni a tanúsító vállalatoknak és nem a legolcsóbb ajánlat mellett dönteni, ugyanis az gyakorta ablakon kidobott pénz és nem érték a vállalat számára.
De lássuk mit kapunk a dokumentumon és a presztízsen kívül a pénzünkért! A minőségirányítási rendszer kiépítése magába foglalja a cég teljes átvilágítását, a folyamatok esetleges átszervezését, módszerek és eljárások bevezetését a működés hatékonyabbá, eredményesebbé tételét. A hangsúly azon van, hogy a minőségirányítási rendszer dokumentációját nem az jellemzi, hogy sok vagy kevés, hanem az, hogy a cégre és működésre teljesen testre szabott, mindegyik része praktikus és jól használható, nincs benne semmi felesleges. A dokumentáció struktúrája és a formája sokszor teljesen egyedi, illeszkedik a cég stílusához és kultúrájához. A vállalat jelenlegi helyzetéről készült összefoglalók gyorsabbá teszik a vezetői döntéshozatalt, a tanúsító által javasolt költségkímélő megoldásokkal pedig ugyanazt a minőséget kevesebb ráfordítással is képes produkálni a vállalat. A jó tanúsító a dolgozói megértésre és elégedettségre is hangsúlyt helyez. Amellett, hogy a felelősségi viszonyok átláthatóbbá válnak, javul a belső kommunikáció, koordináció és az információáramlás, ami mellett a munkavállaló érzi, ő is szerves része a vállalatnak és hozzájárul a minőségi termék, szolgáltatás előállításához. A cég számára legfontosabb csoport, a vevők sem maradhatnak ki a minőségirányítási rendszerből származó előnyökből: A vállalat iráni bizalmuk nő, a vásárlói reklamációk szabályozottabbá válnak, a vevőkkel kapcsolatos információkat pedig rendszerben látja a vállalat.
Kisméretű cégeknél gyakori a fokozatos rendszerbevezetés, amely különösen célravezető lehet. Ebben az esetben a rendszer kiépítésével járó feladatok nem terhelik meg egyszerre a cég valaemennyi területét, így egy-egy részterület könnyebben tud alkalmazkodni a változásokhoz. Ebben az esetben van idő a rendszer előnyeinek felismerésére, tapasztalatok értékelésére, így a rendszer a vállalat számára folyamatosan tökéletesre csiszolódik.
Az áttekintett példákban, területeken ennek a befektetésnek a haszna nem a tanúsítvány létében van, hanem a folyamat- és működési fejlesztések általi eredményesség növekedésben.
Látni kell, hogy a minőségirányítási rendszer már túlmutat az ISO 9001 szabvány keretein. A plusz ráfordítások, az ügyfelek elégedettségével, a hatékony és átgondolt folyamatokkal, az egyre kevesebb hibával dolgozó, elégedett alkalmazottakkal viszonylag gyorsan megtérülnek. Egy jól működő irányítási rendszer olyan, mint egy jó befektetés, az elején valóban pénzt visz, többet mintha csupán papírt vásárolnánk, de amellett, hogy később megtérül, anyagi eredményt hoz a vállalat számára.